Ha a viselkedéssel szeretnénk foglalkozni nélkülözhetetlen a normál viselkedés alapelemeinek (unit), illetve az ezekből felépülő komplex viselkedés (szekvencia) ismerete. Beszéljünk akár kutyáról vagy macskáról, a viselkedés a vemhesség alatt, a megszületés és a korai időszak során sok tekintetben alakul és a genetikailag hozott készlet a megélt tapasztalatokkal együtt fogja meghatározni az egyed viselkedését.
A viselkedés szempontjából különösen fontos annak átlátása hogy a stressz, mint negatív tényező, már a vemhesség alatt képes hatni a megszületendő kölyök későbbi viselkedésére, illetve a korai időszakban átélt erős negatív ingerek hatása is élethosszig tarthat. A tanulmányok azt mutatják hogy a vemhesség alatt átélt stressz különösen a 3. trimeszterben, befolyásolja a kölykök későbbi érzelmi reakcióit, általában fokozva ezeket, illetve csökkentheti a tanulási képességeket és a kötődési viszonyokba is beleszólhat – legtöbbször a kötődés nehézségeit okozva.
A gazdák szempontjából fontos ezt hangsúlyozni, hiszen nagyon sokszor ha az anya állat eleve nehéz körülmények közül jött, éhezett, bántalmazták, kóborolt vagy más negatív hatások érték, ennek már önmagában is hatása lesz a kölykökre, vagyis a megfigyelt viselkedési zavarok egy része nem a gazdán múlik. Az anyaállat tartásával kapcsolatos információk támpontot adhatnak akár a kölykök nevelése kapcsán is, hiszen például a szuka által kedvelt , fogyasztott táplálék és annak íze a kölykök számára ismerősnek és pozitív fog tűnni, s ezt ki tudjuk használni a jutalmazásban, akár munka előkészítésben – ahogy ezt például a szarvasgomba kereső kutyáknál gyakran látjuk.
Megkülönböztetett módon kell figyelnünk azokra a kölykökre, melyek szaporító telepekről származnak, menhelyen születtek vagy az előéletük teljes mértékben ismeretlen. Ezekben az esetekben a kölykök viselkedésének precízebb megfigyelése mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a gazda képzésére is.
