A társként tartott kutya és macska viselkedése, alkalmazkodása a család életéhez, legalább olyan fontos, mint a fizikai egészség megőrzése vagy a betegségek kezelése.
Ha egy állat viselkedése problémás, például nem lehet egyedül hagyni mert szorong a szeparációs helyzetekben, vagy retteg, pánikba esik egy vihar esetén, esetleg agresszíven reagál a hozzánk érkező vendégekre, a gazda számára kritikus megítélés alá esik, hiszen az ilyen állatokkal nagyon nehéz, sokszor egyenesen lehetetlen a normális együttélés. Mindezeket figyelembe véve a komolyabb viselkedéssel kapcsolatos ismeretek megléte feltétele a hatékony állatorvosi munkának.
Napjainkban az állatok viselkedésproblémáival egyre gyakrabban keresik meg már nemcsak a trénereket, hanem az állatorvosokat is, és evidenciaként megállapítható, hogy egy viselkedési probléma kezelése elképzelhetetlen az általános fizikai állapot felmérése és a háttérben esetlegesen meglévő betegségek kizárása vagy kezelése nélkül!
A viselkedési problémák lehetnek elsődlegesek, illetve másodlagosak – utóbbi esetben meghatározható a háttérben olyan egészségi ok vagy másik viselkedés zavar mely a probléma kialakulását vagy súlyosbítását okozta. Példaként említhetjük a szeparációs szorongást, mely lehet elsődleges viselkedési zavar, amennyiben egy állat nem tanul meg egyedül maradni, vagy a gazdával extrém szoros kötődés miatt nem tud leválni róla. Ha azonban egy kutya megtanult egyedül lenni és hirtelen akár 3-4 éves korában problémája lesz a szeparációs helyzetekkel, mindenképpen érdemes keresnünk a háttér okokat, például egy egyedül átélt epilepsziás roham, egy komolyabb hasi fájdalom, vagy egy egyedül otthon átélt vihar és azzal kapcsolatos pánik, okozhatja a kialakuló szeparációs szorongást. Ezek felderítése és az alapokok megoldása nélkül a tartós viselkedésalakítás és a probléma megoldása elképzelhetetlen.
Egy viselkedészavar kezelésekor minimum elvárt állatorvosi vizsgálat a háttérben egy általános vérvizsgálat, a fizikai állapot ellenőrzése, illetve a külföldi gyakorlatban a vérnyomás ellenőrzése is ide tartozik. Ha megoldható, érdemes még a vizeletet és a székletet ellenőrizni, különösen akkor, ha gyanúnk van a kiválasztási vagy az emésztési rendszer érintettségére is. A hatékony viselkedésterápia elképzelhetetlen a fizikai egészségi állapot ellenőrzése nélkül.
Mindezek olyan szempontból is kritikussá válhatnak, ha felmerül a viselkedés alakításában a gyógyszeres háttér szükségessége, mely teljes mértékben állatorvosi kompetencia! Az alkalmazott szerektől függően beszélhetünk alkalmi vagy akár hosszútávú támogatásról, de mindegyikhez elengedhetetlen az állat fizikai egészségének pontos ismerete.
